Leges ecclesiasticae Regni Hungariae, et provinciarum adiacentium... Tomi I-III.
Alba-Carolinae - Claudiopoli, 1785. Typis Episcopalibus.Alba-Carolinae - Claudiopoli, 1785-1827. Typis Episcopalibus. [12] + 706+ [1]p. + 3 kihajt. t. (pecséteket ábrázoló rézmetszetek - [2] + 514 [recte 515] p. [2] + 669 + [15]p. Folio. A szövegközti illusztrációk, rézmetszetű függőpecsétek és címerek pontos rajzait Anton Tischler készítette.
A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtáralapító püspöke, gr. Batthyány Ignác (1740–1798) tudományos felkészültségű, a felvilágosodás korának legismertebb szentéletű főpásztora volt. Az egyetemes- és egyháztörténet-írásnak máig nélkülözhetetlen forrása a nyomtatásban megjelent legbecsesebb műve: Leges ecclesiasticae Regni Hungariae..., amit fontos pecséttani és heraldikai alapműként is használt az utókor. Az első kötetet ő maga rendezte sajtó alá 1785-ben Nagykárolyban, míg a II. és III. köteteket mintegy negyven évvel később, már Kolozsvárott, az érseki nyomdában – a hátramaradt kéziratok alapján – Szepesy Ignác, utódja a püspöki hivatalban. A teljes sorozat ritka.
Petrik I. 194.
XIX. század első felében készült, egységes, gerincén dúsan aranyozott, bordázott egészbőr-kötésben, piros-zöld gerinccímkékkel, körül festett lapélekkel és gyönyörű előzéklapokkal. Az első és harmadik kötet tiszta levelekkel, a második enyhén rozsdafoltos. Impozáns nyomdamű, amely vélhetően Franciaországban készült. Az első kötet táblaverzóján beragasztott ex libris: Dampierre. A Château de Dampierre, ahol XIV. és XV. Lajos királyok szálltak meg, 1663-tól 2018-ig a d'Albert de Luynes család tulajdonában volt. A barokk kastélyt Jules Hardouin-Mansard tervezte. A kötet valószínűleg Charles Marie Paul André d'Albert de Luynes (1783 -1839), Luynes hetedik hercege és Chevreuse hercege könyvtárának része volt.