Abissinorum Sive Pretiosi Ioannis Imperiu.
1619 AmsterdamEz a gondosan megrajzolt térkép Közép-Afrika területéről figyelemre méltó illusztrációja annak, hogyan látták a kontinenst a 16. és 17. század fordulóján. A kartográfiai pontosságot művészi képzelettel ötvözve Hondius lenyűgöző pillanatképet nyújt Afrika ábrázolásáról, ahogyan azt a korai európai felfedezők látták. A térkép ötvözi a már ismert földrajzi jellemzőket a spekulációkkal és az örökös legendákkal – a mítosz és a felfedezés korában ugyanis e két világ szoros kapcsolatban állt.
A térkép közepén található a legendás János pap és országa, az a mitikus keresztény uralkodó, akiről úgy tartották, hogy egy hatalmas és titokzatos birodalmat ural Afrikában. Hondius ábrázolása tükrözi az európaiak ezen elbűvölő alak iránti vonzalmát, és olyan sejtelmes utalásokat tartalmaz, amelyek az ő birodalmának titokzatos határait sejtetik – egy olyan világot, ahol a csoda és a valóság határvonalai elmosódnak.
A térkép egyik legfigyelemreméltóbb vonása a Nílus folyó ábrázolása. A régi Ptolemaioszi modellt követve Hondius a Nílust két nagy tóból ágaztatja ki, amelyek Dél-Afrika déli részén helyezkednek el, kelet-nyugat irányban. Bár ma már tudjuk, hogy földrajzilag téves, az ábrázolás mégis sokat elárul a korabeli elméletekről és a klasszikus források tartós hatásáról.
A térkép emellett Afrika felfedezésének állapotát is rögzíti Hondius. A part menti területek meglehetősen pontosan vannak ábrázolva, amelyeket az európai felfedezők közvetlen beszámolói alapján rajzoltak meg. Ezzel szemben a kontinens hatalmas belső területei nagyrészt spekulatívak – képzeletbeli hegyekkel, folyókkal és fantáziadús állatokkal vannak tele, ami a korai modern kartográfia kíváncsiságát és korlátozottságát egyaránt tükrözi.
Megjelent: Gerardi Mercatoris - Atlas sive Cosmographicae Meditationes de Fabrica Mundi et Fabricati Figura. Amsterdam, J. Hondius, 1619. (Van der Krogt 1, 113)
Lapméret: 47,5×55,5 cm
A hátoldalon francia nyelvű szöveg, oldalszám: 349, signum: Qqqqqqq. Széles margókkal. A hajtás mentén a verson megerősítve, alul és felül a hajtás mentén szakadással, mely nem érinti a térképmezőt.
At the heart of the map lies the legendary Kingdom of Prester John, the mythical Christian monarch believed by Europeans to rule a vast and mysterious empire in inner Africa. Hondius’s depiction reflects the period’s fascination with this elusive figure, presenting evocative hints of his supposed dominion – a realm where the line between wonder and reality remained blurred.
One of the most remarkable aspects of the map is its portrayal of the Nile River. Following the ancient Ptolemaic model, Hondius shows the Nile emerging from two large lakes situated in southern Africa, aligned east to west. Although we now know this to be geographically inaccurate, the depiction reveals much about the prevailing theories of the time and the lasting influence of classical sources.
The map also serves as a record of Africa’s exploration status in Hondius's day. Coastal regions are rendered with a fair degree of accuracy, informed by firsthand accounts of European navigators who had charted the continent’s shores. In contrast, the continent’s vast interior remains largely speculative – populated with imagined mountains, rivers, and fantastical beasts, capturing both the curiosity and limitations of early modern cartography.
From: Gerardi Mercatoris - Atlas sive Cosmographicae Meditationes de Fabrica Mundi et Fabricati Figura. Amsterdam, J. Hondius, 1619. (Van der Krogt 1, 113)
Sheet size: 47,5×55,5 cm
French text on verso, page number 339, signum: Lllllll. Tear to the lower and upper margin along the fold, not affecting the map field. Reinforced along the fold on the verso.