6 levélnyi autográf kézirat, a költő aláírásával. Az írás, mely Babits és az érzékelhető világ valósága közötti áthidalhatatlan szakadékról és a magányosságról szóló költői vallomás, nyomtatott formában a Nyugat 1921. I. 1-i számában jelent meg (43-46. old.). Életrajzi ihletésű novella, mely Csinszka (a novellában "Csin-Csin herceg") látogatásairól, a költő énvédő próbálkozásairól és a lány ezekre adott hisztérikus reakcióiról szól: "-- Nem vagy szép! -- És kedvem telt immár, hogy gyötörjem őt; és kiszámítottan mondtam neki: -- Hiszterika! -- és néztem hosszan, amint sírt, zokogott hangosan. A kegyetlen Szerelem kezembe adta őt." "-- Menj el! -- és szemrehányásokat tettem neki: -- Miért komplikáltad az életemet? S ő sírt. -- Óh, mind akik sírtatok miattam, bocsássatok most meg!" A mű központi fogalma a "késettszemű ember": az észlelés és a lélekben létrejövő érzet között eltelt idő megakadályozza abban, hogy a valóságot szimultán érzékelje. Közvetlen emberi kapcsolatokat nem képes tehát kialakítani, s így magányosságra van kárhoztatva. A kéziratos és a nyomtatott forma között eltérés nem található, egy apróságot kivéve, a 3. rész elején: "Ő azonban... a jelen kalandja volt, az élet, s nem még a szépség amivé talán lassanként bennem hal: késett szemem nem láthatta őt meg." -- a kéziratban a mondat "még"-re végződik, és így harmonikusan illeszkedik az írás gondolatmenetébe.
A mű címe
Babits Mihály (1883-1941) költő, író "Költészet és valóság" című írásának kézirata