Ugrás a tartalomra

Approbatae Constitutiones Regni Transilvaniae et Partium Hungariae Eidem Annexarum. Ex Articulis ab Anno Millesimo Quingentesimo Quadragesimo, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Quinquagesimum tertium conclusis, compilatae.

A mű címe
Approbatae Constitutiones Regni Transilvaniae et Partium Hungariae Eidem Annexarum. Ex Articulis ab Anno Millesimo Quingentesimo Quadragesimo, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Quinquagesimum tertium conclusis, compilatae.
1696 Claudiopoli, Ex Officina Nicolai Kis de Miszt-Tótfalu (6)+280+(30)p. Korabeli kartonkötésben, kissebb javításokkal. Az első és utolsó néhány levél enyhén vízfoltos, helyenként szúrágás nyomaival. "Iffiab Cserey Farkas" sajátkezű tulajdonbejegyzésével. A selection of constitutions of the assembly in Transylvania, arranged by topics. Kis published them in order to promote the legal consolidation of the state. In contemporary hardpaper binding. The first and the last few leaves are slightly stained, with some wormholes. RMK I/ 1486.; 1469., Haiman 29.; 18.

84. árverés / 37.

Hozzákötve: Compilatae Constitutiones Regni Transilvaniae et Partium Hungariae Eidem Annexarum. Ex Articulis ab Anno Millesimo Sexcentesimo Quinquagesimo Quarto, ad praesentem huncusque Millesimum Sexcentesimum Sexagesimum Nonum conclusis, excerptae. Claudiopoli, 1695. Ex Officina Nicolai Kis de M. Tótfalu. (4)+118+(14)p. Az ún. "Approbáták" az 1540 és1653 között tartott erdélyi országgyűlések végzéseinek válogatott, kivonatolt és tárgyuk szerint rendezett gyűjteménye, amely I. Rákóczi György kezdeményezésére II. Rákóczi György fejedelemsége idején készült el. A Compilatae constitutiones, az Approbáták kiadása után, 1654-től 1669-ig keletkezett törvények compilatio-ja. Célja az volt, hogy az elavult törvények közül a lényegesek és a kötelező érvényűek kiválasztása után egy, a gyakorlati igényeknek megfelelő törvénykönyv jöjjön létre. Elkészítésére I. Apafi Mihály fejedelem egy jogban járatos férfiakból álló bizottságot hozott létre, amely 1669-ben a Gyulafehérváron tartott országgyűlés elé terjesztette addig elkészült munkáját. Misztótfalusi kiadói koncepciója szerint az egyház és az iskola könyvszükségleteinek kielégítése után az államvezetés, a közélet számára alapvető munkákat akarta közzétenni. Ebben a vonatkozásban a legégetőbb feladatnak azt látta, hogy a gyökeres változások felé sodródó erdélyi jogélet alapjait jelentő fejedelemségkori törvénygyűjteményeket hozzáférhetővé tegye. Ezért jelentette meg a Compilatae- és az Approbatae constitutiót követően Werbőczi Hármaskönyvét. Ezek esetében is a tőle megszokott felelősségtudattal járt el a szövegromlások, fordítási hibák kigyomlálásában. Előbb a rendeket kérte fel a szövegek felülvizsgálatára, de látván azok érdektelenségét, ő maga látott neki a javításnak. Az igényes szöveget igényes tipográfiával nyomtatta ki, az Approbáták címlapja szép példája az egyszerű geometrikus idomok szerinti dekoratív címlapelrendezésnek.