Ugrás a tartalomra

Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti regni Ungariae

A mű címe
Decreta, constitutiones et articuli regum inclyti regni Ungariae
1584 Tirnaviae, (Telegdi ny.) (12)+792 [recte 752]+(48)p. Az első három levél másolattal pótolva. Viseltes, korabeli bőrkötésben, a zárócsatok hiányoznak. Több levele javítva, kettő részben pótolva. Néhány levélen szúrágás nyomaival. Damaged contemporary leather binding, the clasps are missing. Three leaves are replaced with a copy. Some of the leaves are restored. RMNY 549., RMK II/183.
92. árverés / 36.

Kikiáltási ár: 300 000 Ft
Leütési ár: 300 000 Ft

A Corpus Juris Hungarici címen ismertté vált törvénygyűjtemény első kiadása, amely évszázadokon át a magyarországi jogrend egyik alappillérének számított. Mossoczi Zakariás nyitrai és Telegdi Miklós nagyszombati püspök a gyakorlatban is foglalkozott jogi kérdésekkel, a hazai jogbizonytalanság megszüntetése érdekében határozták el a törvények összegyűjtését. Munkájukhoz a Quadripartitumon kívül kéziratos forrásokat használtak fel. A rendeleteket, határozatokat, országgyűlési törvénycikkeket időrendbe szedték Szent Istvántól 1583-ig. A Telegdi által biztosított nagyszombati műhely alaposan felkészült a nagy terjedelmű kötet méltó kivitelezésére: több új betűtípus ekkor jelent meg először, a régebbieket pedig felfrissítették. A kiadvány példányszáma nem ismert, 1586-ban Telegdi hagyatékában még 400 példányt találtak. A munka iránti érdeklődést mutatja, hogy a következő évben ebből már csupán 20 kötet volt fellelhető. Az első kötéstábla belső oldalán érdekes XVII. századi bejegyzés olvasható: "Anno Domini 1623 Die 6 Aprilis. Isten kegielmessegebeol vegezenk el az szekeliek connumeratioiat Arannas Szekben Keövenden. Kiért diczirtessék zent Neve [?] Melybe feö Comissarius es Praesidens volt Kemeny Boldisar Uram, Cassai Istuan Itileö Mester Uram, Tholdalaghy Janos Erdely Director." Bethlen Gábor 1621 után látott hozzá a székely jobbágykérdés rendezéséhez. A székelyek különleges jogokat élveztek, amelynek fejében hadviselésre voltak kötelezve. Egyre több székely kötötte azonban le magát jobbágyságra adósság fejében, majd a háborús veszély elmúltával azt kifizetve, ismét szabad emberként élhettek. A visszaélések megakadályozására kívánta a fejedelem meghatározni, hogy ki számít "ősjobbágy"-nak, ehhez volt szükség a székelyek összeírására. Kemény Boldizsár a fejedelmi tanács tagja, 1608-tól Fehér megyei főispán, Kassai István 1622-től ítélőmester volt. Tholdalaghy János az 1620-as évek közepétől 1633-ig működött fiscalis director-ként (a mai főállamügyésznek megfelelő tisztség, feladata a kincstári jogok védelme volt).