Istvánffy Miklós (1538-1615) nádori helytartó, humanista történetíró fő művének első kiadása. Munkája mind a mai napig a XVI. század történetének elsőrangú alapforrása. A XVII-XVIII. század legnépszerűbb hazai történelemkönyve, a főúri és nemesi könyvtárak nélkülözhetetlen darabja volt. Jelentőségét mutatja, hogy Zrínyi hadtudományi munkáinak és a Szigeti veszedelemnek is egyik legfontosabb kútfője volt. Történetírása iránymutató maradt egészen a XIX. század végéig. A munka Magyarország 1490-1613 közötti történelmét dolgozza fel. A "magyar Livius"-ként emlegetett Istvánffy hosszas előkészületek után 1598-ban látott az íráshoz. 1608-ban már az 1606. évig eljutott, azonban betegsége miatt, Pázmány biztatása ellenére csak 1610-ben folytatta a munkát. Az 1606 és 1613 közötti részek csak vázlatosan készültek el. Végrendeletében a mű kiadását Pázmányra bízta. Több kísérlet után végül Ferenczffy Lőrinc közreműködésével jelenhetett meg, Anton Hierat kiadásában. Nemzetközi népszerűségét jelzi, hogy további három kiadása látott napvilágot külföldön. A kiadványnak két variánsa ismert, amelyek a Pázmány Péternek szóló ajánlásban különböznek. Eltér a fejlécdísz, valamint apró különbség található az érseknek szóló címzésben is. Hozzá: Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből (Bp.), 1962. Magyar Helikon. 528+(3)p. (Monumenta Hungarica. VI.) Aranyozott, kiadói félbőr-kötésben.
(Istvánffy Miklós) Isthvanfi, Nicolaus
1622 Coloniae Agrippinae, Sumptibus Antonii Hierati 1t. (rézmetszetű díszcímlap)+(6)+852+(33)p. Díszesen aranyozott gerincű, XVIII. századi bőrkötésben. A gerinc felső sarka javítva. A címlap felkasírozva, az utolsó két levél foltos. Restored 18th century leather, spine richly gilt. Two leaves are stained. RMK III 1350.; VD17 23:230761F
98. árverés / 43.
A mű címe
-- Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Nunc primum in lucem editi.