Közli, hogy megkapta levelüket, melyben értesítik, hogy "Sulyok Ferencz, es Zrinyi Georgy Uramék referálták Kegyelmeteknek hozzánk valo járásoknak okát". Tudatja, hogy írásban is megküldte az "odafel valo actákat", majd biztosítja őket pártfogásáról: "az Kegyelmetekre valo gondviselésünknekis megh akarunk felelni". A III. Ferdinánd király és a fejedelem között 1645-ben létrejött linzi béke értelmében a Bethlen Gábor által birtokolt hét felső-magyarországi vármegye erdélyi kézen maradt, Szabolcs és Szatmár vármegyék ráadásul örökölhetően a Rákóczi család birtokába kerültek. A béke pontjait a pozsonyi országgyűlés 1646-ban törvénybe iktatta, amelyet III. Ferdinánd 1647. VI. 17-én szentesített. A levélben említett Sulyok Ferenc testvére, János a vármegye alispánja volt 1642 és 1647 között, Zrínyi Györgyről nem találtunk adatot. 2 levél, 1 beírt oldal Papírfelzetes viaszpecséttel. Kelt: Várad, 1646. XII. 28. Resaturált darab.
A mű címe
I. Rákóczy György (1593-1648) erdélyi fejedelem sajátkezű aláírásával ellátott, magyar nyelvű levele Szatmár vármegye nemeseinek