A mű fő része a mohácsi csatáról szóló eposz. Listit Zrínyi 1651-ben megjelent "Adriai tengernek Syrenaia" című műve ihlette megírására. A szöveg Brodarics históriája alapján készült (tulajdonképpen annak versbe szedett változata). Stílusára Zrínyi mellett Balassi is hatott. A kötet második felében magyar vezérekről, királyokról és kormányzókról szóló verses életrajzok olvashatók, melyek Zsámboky János és Baksay Ábrahám nyomán születtek. A mű végén néhány más témájú költemény is található, ezek közül a Szűz Máriához szóló himnuszt a Patrona Hungariae-kultusz fontos darabjaként emlegetik. Bár a művet fogyatékosságai ellenére az irodalomtörténészek a magyar barokk irodalom figyelemre méltó, fontos alkotásaként tartják számon, Listi nem ezzel írta be magát a magyar művelődéstörténetbe. Érdekelte a tudomány, ismerte a klasszikus és magyar irodalmat, a történelmet, de a kor, sőt a magyar történelem egyik legsötétebb figurájaként emlegetik. Kicsapongó, tékozló életet élt, nyílt kapcsolatot folytatott több fiú szolgájával (emiatt felesége többször feljelentette). Vádolták ördöngösséggel, méregkeveréssel, gyilkossággal is. Végül hamis pénzverésért fejezték le 1662-ben.
(Listius László)
1653 Béchbén [sic!], Cozmerovius Máthe ny (8)+154+80+(7)p. Példányunkból hiányzik a rézmetszetű címkép, két levél (G2-G3) pedig másolattal pótolva. Díszesen aranyozott gerincű, XVIII. századi bőrkötésben. A címlap alsó sarka pótolva. A gerincen apró sérülésekkel, ettől eltekintve nagyon szép példány. Richly gilt 18th century leather. Frontispiece missing, two leaves replaced by copies. RMNy 2461.; RMK I. 869.
109. árverés / 65.
Kikiáltási ár: 1 500 000 Ft
Leütési ár: 1 500 000 Ft
A mű címe
Magyar Márs a vagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete