Az igen bensőséges hangú, érdekes levél érdemes arra, hogy teljes szövegét közöljük: " Meleg és őszinte üdvözlő soraidat meghatva és köszönettel fogadtam; bár tartok tőle, hogy ez az én (mint nevezed) >>feltámadásom<< végre is csak egy kis galvanicus mozgásnak fog bizonyúlni. Néked és Múzsádnak adták az istenek az örök ifjúságot; azért hiába is teszed az >>öreg<< epithetont neved elé, mert elébb megöszűl, ha szabad ily czélzást tenni -- vendéghajad, mint sem a Te fiatalkori képzelmed és humorod meghalványulna. Fogadd viszonti jó kivánatát igazán öreg barátodnak Aranynak". A címzett nyilvánvalóan Arany egyik nagyon közeli barátja (talán Szász Károly?) lehetett. A költő által említett feltámadás talán a Toldi szerelmének megjelenésére vonatkozhat. A levél tudomásunk szerint publikálatlan. 2 levél, 1 beírt oldal. Kelt: Bp., 1879. XI. 28.
A mű címe
Arany János (1817-1882) költő sajátkezű levele egy közeli barátjának "Tisztelve szeretett Barátom" megszólítással.