A túlzás nélkül rendkívüli kortörténeti dokumentumnak nevezhető album 54 oldalon tartalmaz több mint 200 nagyméretű, beragasztott fotót. Minden egyes fényképhez néhány soros magyarázatot készített összeállítója. Darabunk forrásértékét növeli, hogy nem a gyakrabban publikált sajtófotók köszönnek benne vissza, hanem részben eddig ismeretlen, gyakran az események közepette, a résztvevők szemszögéből készített ábrázolások, életképek alkotják. A fotók mellett néhány egyéb beragasztott kordokumentum is megtalálható, így a köztársasági gyűlés idején a „katona-ruhás” résztvevők által sapkarózsájuk helyére kitűzött nemzetiszínű jelvény egy példánya, a Tanácsköztársaság több plakátjának képeslap méretű reprodukciója, illetve néhány újságkivágás.
Az album megközelítőleg időrendben követi az eseményeket az őszirózsás forradalomtól kezdve. Az első kép az 1918. november 2-i népgyűlésen készült, amelyen Linder Béla sokat idézett és sokak által sorsfordítónak tekintett kijelentését tette a hadsereg leszereléséről. Ezt olyan felvételek követik, amelyek – többek között – a hazatért katonákat ért atrocitásokat, szabadkőműves páholyok lefoglalt berendezéseit, a Magyar Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságát és a mellette alakult új fegyveres erőket, a köztársaság kikiáltását, az Antant által Magyarországra küldött katonai bizottságokat és prominens vezetőiket (Vix, Mombelli, Romanelli, Gorton, Graziani, Body), az ezeket kísérő különleges egyenruhás alakulatokat, hozzájuk tartozó dunai monitorokat, valamint a győztes csapatok rekvirálásait mutatja be. A különféle kommunista megmozdulásokról készült felvételek után a proletárdiktatúrát illusztráló fotók állnak, így pl. a főbb szereplők (Kun, Szamuely, Bokányi stb.) alakja. A vörös hadsereg felállításának eseményeiről készült képek csoportjának egyik érdekes darabja, amint „Fedák Sári a toborzó napon autó tetejéről agitál”. Portré örökíti meg Stromfeld Aurélt is, és látható, amint „Kun Béla és Pogány hadügyi biztos a vörös hadsereget ünneplő népgyűlésen bejelentik Kassa elfoglalását”. Szerepelnek a hadsereg életéből vett események, többek között toborzás, székely ezredek esketése, Szántó, Szamuely, Kun, Haubrich, Pogány beszéde a felfegyverzett munkásokhoz. A nevezetes 1919. május 1. bemutatása: az átalakított köztéri alkotások (Hősök tere, Andrássy-szobor), munkás ezredek vonulása, a vörös kormány tagjai az ünnepségen. Érdekes módon ide illesztették be a Szamuely Tibort („a kommunizmus főhóhérjá”-t) koporsóban ábrázoló képet is. A júniusban kitört katonai zendülés eseményeit főleg a vörös („terrorista”) oldali készültség, illetve a „Szovjet házban” (Hungária szálló) történt rombolás látványával tudta bemutatni az album összeállítója. A Lenin-fiúk és a Cserny-féle vörös őrség csoportjairól és rémtetteiről készült fotók mellé az ezek áldozatairól szóló későbbi megemlékezések dokumentumait illesztették. Több ábrázolás került be Fiume átadásáról és a főváros román megszállásáról. Bőven dokumentált a Nemzeti Hadsereg szervezése, bevonulása Budapestre és az ehhez kötődő ünnepi események. Közvetlen hangulatú, feltehetően belső ember által készített fotón látható Horthy Miklós fővezér és vezérkari főnöke, Soós Károly tábornok a siófoki állomáson. Ezt IV. Károly 1920. októberi fegyveres visszatérési kísérletének képei követik, a király ellen felvonuló egyetemista csapatok ábrázolása, majd az elesett egyetemisták ünnepélyes temetése, végül IV. Károly távozása a Glowworm nevű angol cirkálón. Ezután – az időrendet megszakítva – az említett tanácsköztársasági plakátok következnek, illetve olyan, nagyobb méretű fotók, amelyek a kommunisták túszai által végzett kényszermunkát, a román megszállás vezetőinek portréját, a megszállókat üdvözlő „zsidó asszonyt” és a románok által feldúlva hátrahagyott irodát ábrázolnak. A kötetet Pécs 1921 augusztusában a szerbektől történt átvételének és a magyar csapatok bevonulásának képei zárják.
Az album összeállítója nem ismert. Láthatóan azonban nagy hangsúlyt fektetett a katonai, fegyveres alakulatokhoz köthető események, személyek bemutatására, egy helyen az „ellenforradalmár ludovikások csoportképe” is szerepel. Az aláírások a köztársasági eseményeket inkább érzelemmentesen, tárgyszerűen kommentálják, a Tanácsköztársasággal és az idegen megszállásokkal szemben azonban hangvételük elítélő, végül pedig a gyűjtemény nagy teret szentel a Nemzeti Hadsereg bemutatásának. Mindezek alapján igen valószínű, hogy az albumot a Ludovika Akadémián állíthatták össze és használhatták a közelmúlt eseményeinek oktatására.
A képek mérete cca 110 x 170 mm, illetve cca 170 x 235 mm.