Melyböl világoson ki teczik, hogy az kik Iótt cselekesznek, az Eorök Eletre ménnek, az ki pedig gonoszt, az Eorökké való Tüzre vettétnek [Első rész] Prágában, 1617. Séssius Pál által.
[14] + 426 [recte 416] + (az utolsó levél üres), [2]p.
Katolikus elmélkedések. A címlapok szövege díszes fametszetű keretben. A címlap verzóján egy hosszabb latin idézet áll Szent Ágostontól. Ebből tudható, hogy ez a mű a halálról és ítéletről szóló 1616-ban kiadott kötetének (RMNy II. 1119. Az halando es iteletre menendeo tellyes emberi nemzetnek fenyes tükörö, Prága, 1616) folytatása. Az RMNy. 1146. számon mint kétkötetes könyvet veszi fel, valószínűleg azért együtt, mert a második kötet végén tartalomjegyzék is található. Véleményünk szerint igen valószínű, hogy a nyilvánvalóan a sajtót hamarabb elhagyó első rész önállóan is forgalomba kerülhetett. Ezt bizonyítja a kereskedelmi forgalomban kimutatható, és közgyűjteményekben előforduló önálló első kötetek viszonylag nagy száma, valamint az, hogy az első mű címlapján nincs feltüntetve, hogy egy kétkötetes mű első része lenne.
Hozzákötve :
[Az halando es iteletre menendeo tellyes emberi nemzetnek fenyes tükörö...] Masodik keonyv Az iteletreol.
Prága, 1617 Séssius. 258 [recte 262] + [4]p.
A címlapján a kolligátum első munkájának címlapjáéval megegyező fametszetű keretdísszel.
A Mike és Portobello aukciósház 34. aukcióján (2008) szerepelt egy hasonló kolligátum, aukciós tételünknek mintegy tükördarabja: ott az 1616-os munka első része volt összekötve az 1617-es munka második részével.
Lépes Bálint (1570-1623) kancellár, veszprémi, nyitrai, majd győri püspök, kalocsai érsek. E munkáját Gabriele Inchino olasz szerzetesnek Anton Dulcken által latinra átültetett művéből magyarított. Lépes a barokk széppróza első magyarországi képviselője, az első a magyar irodalom történetében, akinek írói működésében a divatos olasz modor (secentismo) közvetlen hatása kimutatható. Kötetei anyagát prédikációnak szánta, a művek egésze mégis elmélkedésre késztető olvasmány. Részletekben bizonyára el is mondotta, akárcsak Bornemissza Ördögi kísértetei. Kábító forgatagban vonulnak fel a bibliai és antik történetek, idézetek, filozófusok és egyházi szerzők elmélkedései, hogy a felcsigázott képzelet erejével kényszerítsék az olvasót az evilági élet értéktelen hitványságának, az üdvösségkeresés szükséges voltának elismerésére. Céljuk a Loyolai Ignác által megkövetelt beleélés (extázis) felidézése, ennek szolgálatában áll minden retorikai és stilisztikai eszköz. Lépes kötetei elsősorban a borzongás, a rettenet felkeltésével figyelmeztetnek az elmúlás szükségszerűségére és a bűnösökre váró szőrnyűségekre. Az első előzéklapon kéziratos bejegyzések: egy öt soros vallásos vers: „Kiczoda ur Isten......az ki jót czelekedgiuk / kezdettel, alatta háromsoros vers: / „Elmulik az wjlagh, meg szarad a zöld agh sep ujragok herwadnak s / Mind szegeny s mind gazdagh s mind iffyu s mind agh egiorant mind el mulnak / Mind az szerelmesek s mind az ..... föld arnyikaban jutnak” Danagira Jason die 23 Juny 1649 aláírással.
A masodik előzéklapon gazdasági feljegyzések, elszámolások pl. : „Misarosnak tartozik adni bor arbul fl. 3. d. 30.egy” valamint „NB palinkom vino „ bejegyzés.
Poss.: egykorú tintás bejegyzés „Ramochaházi János”
Egykorú, itáliai reneszánsz stílusú puha pergamenkötésben, a táblákon hármas vaknyomásos keret, a sarkokon és középen erősen kopott vaknyomásos díszítés. A gerinc bordázott, vaknyonmással díszített, egykorú tintás címfelirattal. A kötés viseltes, elpiszkolódott, apróbb hiányokkal. A könyvtest korának megfelően barnult. Összességében hangulatos, gusztusos darab. RMNY II 1146. RMK I 469. RMNy II 1119, RMK 476