Az antwerpeni rézmetsző és kiadó város- és csataképgyűjteménye eddig ismeretlen változatának magyar vonatkozású lapjai. Bécs sikertelen ostroma és a meginduló török elleni felszabadító háború indította Peeterst a mű megjelentetésére. A lapokat, melyek nagy része feltehetően önállóan is forgalomba került, összegyűjtve több változatban is kiadta (a francia mellett hollandul is). Valószínűleg a hadi események alakulásával újabb és újabb lapok születtek, amelyek a későbbi kiadásokba kerültek be. A metszeteknek is különböző állapotai léteznek, kötetünkben is vegyesen találhatók szöveggel ellátott és képaláírás nélküli lapok. Darabunk különleges értékét négy, eddig teljesen ismeretlen, erdélyi (és partiumi) vonatkozású lap adja: Brassó, Nagyszeben, a Vöröstoronyi-szoros, valamint Lippa látképe. A három első feltehetően a Thököly betörése, majd a győztes zernyesti csata nyomán Erdély iránt megnyilvánuló, felfokozott nemzetközi érdeklődés miatt kerülhettek bele a gyűjteménybe. A partiumi Lippa vára pedig 1690-ben kétszer cserélt gazdát, emiatt eshetett rá nagyobb figyelem. Az üzleti szempont érvényesülésére utalhat, hogy a három erdélyi város-vár ábrázolása teljesen légből kapott, a metszet készítője soha nem járt a helyszíneken. Bár a kísérőszöveg sorszámmal ellátott leírásokat tartalmaz, ez nem ad biztos támpontot a teljesség megállapítására, hiszen számos leíráshoz soha nem készült metszet (pl. Kalocsa vagy a felső-magyarországi bányavárosok), míg néhány várról több ábrázolás is készült. Sorozatunkról mindezeket figyelembe véve kijelenthető, hogy a teljes magyar vonatkozású anyagot tartalmazza, bár a szövegben említett Beszterce vagy Segesvár ábrázolása -- hasonlóan e négy laphoz -- a jövőben még felbukkanhat. Darabunkat a négy eddig ismeretlen kép előkerülése teszi mind könyvészeti, mind művelődéstörténeti szempontból rendkívül becsessé.