A magyar vonatkozású ősnyomtatvány Methodius jóslatait és Aytinger ehhez fűzött traktátusait tartalmazza. A Kr. u. 312-ben mártíromságot szenvedett püspök látomásait az augsburgi szerzetes fordította le. Kommentárjaiban az ókori jövendöléseket a keresztények és törökök közötti háborúkra alkalmazta. Magyar szempontból különleges érdekességgel bír a 37. levélen olvasható értekezés, amely a magyarok és hunok királyát nevezi meg, mint aki csodálatos módon megszabadítja a kereszténységet a török veszedelemtől, és visszahódítja a keleti egyházat. A szöveg több tekintetben hasonlít a Tractatus quidam de turcis című munkára (lásd 88. árverésünk 156. tételét), amelynek némely helyét szó szerint átveszi. Míg azonban ott a jóslatot Mátyásra alkalmazták, addig itt Aytinger II. Ulászlóra vonatkoztatta azt. A jövendölés ugyanis szól egy háromszögletű kőről, amely "sziklaként szegletkővé leszen, s keménysége teszi alkalmassá felfoghatatlan módon a feladatára". A próféciát értelmezve Aytinger kétségtelennek tartja, hogy a magyarok jelenlegi királyáról van szó, aki Mátyás örökébe lépve háromszorosan, tudniillik lengyel, cseh és magyar királlyá lett, így joggal lehet háromszögletű kőnek nevezni. A motívum ismeretségét jelzi, hogy a Tractatus nyomán Laskai Osvát is felhasználta a Gemma fidei 33., török veszélyről szóló prédikációjában. A munka népszerűségét bizonyítja, hogy csupán három évvel első kiadása után immár harmadszor látott napvilágot.