A történet szerint a kolozsvári Varga Pál három társával a Gyalui-havasok Czigány-havasok nevű részén, egy várrom pincéjében megtalálták Dárius király káprázatos kincsét. A felfedezés körülményeiről és a lélegzetelállító leletről végül testamentum levelében ad érzékletes leírást. Dárius király állítólagosan Erdélyben elrejtett aranyáról több legenda is lábra kapott. E történet volt talán a legnépszerűbb, kisebb változtatásokkal, kéziratosan terjedt, az irodalom elsőként 1716-os felbukkanását regisztrálja. Itt a szöveg olyan kerettörténetben olvasható, amely szerint a három társ egyike, Gyulai János adja tovább fiának Varga Pál testamentumát, 1599-ben. Megnevezi a harmadik résztvevőt, Ember Jánost is, a szereplők kolozsvári, kassai, illetve gyalui származása a levélen belül és a különféle változatokban némileg keveredik. Ennek a szövegvariánsnak egyéb nyomát nem találtuk. A hirtelen meggazdagodott kolozsvári polgár hitelesnek tűnő leírása nagy érdeklődést keltett a korban, Köleséri Sámuel: Auraria Romano-Dacica című könyve szerint a hír alapján Steinville generális is kerestette a kincseket. 2 beírt oldal. XVIII. századi kézirat. A hajtások mellett papírcsíkokkal javított szakadásokkal.