Ius civile sive statuta, privilegia, praerogativaeqvae ac consvetudines municipales regiae ac liberae civitatis Cassoviensis...

Ius civile sive statuta, privilegia, praerogativaeqvae ac consvetudines municipales regiae ac liberae civitatis Cassoviensis, de praesenti et ab antiquo continuo usu roboratae et manutentae, pro ratione status civium, et incolarum privilegiatorum, ius gladii habentium, et se his conformantium...

Végig lati-magyar kétnyelvű munka. Ritka jogtörténeti mű. Jus civile, azon jogtételek összessége, melyeket a polgárság (populus), a köznép (plebs) alkotmányos úton hozott és a tanács vagy a fejedelem kimondott. Jogtörténetünk érdekesebb jelenségei közé az tartozik, hogy a XV. századi tárnoki jog egyes, földesúri hatóság alatt állott községekben is érvényt nyert.  I. Lipót király kormányának alkotmánysértései között a legnagyobb felháborodást a neo-aquistica commissio, vagyis az új szerzeményi bizottság felállítása váltotta ki. Az új szerzeményi bizottságnak feladata az volt, hogy a török uralom alól felszabadult vidékek birtokviszonyait megvizsgálja és minden birtokostól tulajdonának szerzési címét számonkérje. A tényleges birtokosok adomány- és iktató-levelek felmutatására, vagy százéves háborítatlan birtoklás igazolására szoríttattak, s kellő jogcím hiányában a javak a koronára szálltak vissza. Ezt a jog és a törvény sérelme nélkül tenni nem lehetett, mert a városi jog értelmében szabad királyi városokban a kincstárnak sem örökösödési, sem visszaháramlási joga nem volt. A mű ezt is részletesen tárgyalja. A kéthasábos tördelésben párhuzamos magyar és latin szöveggel.

Korabeli, javított egészbőr kötésben. Többszörösen keretezett tábláin gazdag növénymintázattal és emblémákkal díszítve. Előzékén rövid tartalommagyarázat. Címlapján Stephanus Mező Vasvári és Pápay Tóth Sigmond 1819-es possessori bejegyzése. Ritka mű, a gerinctől eltekintve szép állapotban.
[2]+124+[8]+50+[6]p.

RMK I. 1619