Dissertatio, an unum aliquid ex omnibus Lutheranis dogmatibus, Romanae Ecclesiae adversantibus, Scriptura Sacra contineat

1631 [Pozsony] Posonii [typ. Societatis Jesu.]
[2] + 35 + [1]p. Egyetlen kiadás.

Pázmány Péter 1630-ban egy fiatal kálvinista főurat, Batthyány Ádámot igyekezett a katolicizmusnak megnyerni. Többek között azzal a vissza-visszatérő tételével érvelt, hogy a katolikus felfogással ellenkező protestáns tanok egyike sem alapszik a Szentíráson. Ellenfelének azt az ajánlatot tette, hogy az jelölje ki Luther tanai közül azt, amely szerinte leginkább megtalálható a Szentírásban – ő kész azt megcáfolni. A protestáns főúr ekkor prédikátoraihoz fordult, és Ján Hodík Trencsén megyei szuperintendenssel vitairatot dolgoztatott ki, melyben három tantételt választott (1. Egyedül a hit üdvözít. 2. Minden hívő biztos lehet örök üdvössége felől. 3. A pápa nem feje az egyháznak), s ezeken igyekezett bebizonyítani, hogy a Szentíráson alapszanak. Pázmány ezekre válaszolt, és ezt a protestáns főúrnak elküldte, mire az Hodík által 1630 végén "Hyperaspistes" cím alatt újabb vitairatot dolgoztatott ki (a mű kéziratban maradt), melynek lényege az előzővel megegyezett. Ezeket a tételeket cáfolta Pázmány "Dissertatio, an unum aliquid ex omnibus Lutheranis dogmatibus..." című, már nyomtatásban is megjelent művében. A vitairat annyira sikeres volt, hogy elérte célját, Batthyány Ádám 1633-ban katolizált. Rendkívül ritka mű, közgyűjteményekben összesen 6 példánya (ebből 4 hiánytalan) ismeretes. 

XX. századi, vaknyomással díszített egészbőr kötésben, jó példány.
RMNy. 1512., RMK II., 472. Caplovic 305.