Ópium-álmok Songes d’opium.

[Bp., 1909. Világosság Rt. ny.] [8] p. + 8 t. (rajzos, szecessziós cinkográfiák) Első kiadás! 

E könyvből 250 számozott és 50 számozatlan példány készült. Ez a 11. szám. Az első levélen dedikáció: „Nagys. Gerő Ödön úrnak a Pesti Napló kritikusának tisztelettel Aiglon.” Alatta az alábbi, ceruzás bejegyzés: "Megrendelhető a "Világosság" K. Nyomda r.t. révén"

Gerő (1860-1939) író, újságíró, kritikus a Pesti Hírlapban „Viharos, Mártha, Lakatos Endre” álnéven publikált. Neues Pester Journal német nyelvű lap munkatársaként Ego néven is írt. A millenniumi Budapestet és lakóit humorosan ábrázoló kötete Az én fővárosom címmel jelent meg. Sassy Attila (1880-1967) festőművész, grafikus, Kaffka Margit szerelme, Aiglon néven alkotott. A magyar szecessziós könyvillusztráció és alkalmazott grafika legnagyobb nevei közé sorolható. A magyar formakincsből táplálkozó, Kozma Lajos és Kós Károly által fémjelzett irányvonaltól eltérően ő az Aubrey Beardsley nevéhez köthető, erotikával telített stílus képviselője. Albuma két kiadást élt meg: a kilenc évvel később megjelent második kidása is nehezen beszerezhető, és  alacsony  példányszámban jelent meg, de az első kidás a legnagyobb bibliofil ritkaságok közé tartozik..

Szalaggal átfűzött, kiadói, enyhén foltos, a széleken javított, papírborítóban. Az első táblán felragasztott illusztrációval.