Az 1848-iki julius 2-ikára egybe hitt országgyűlési követek teremének a pesti redoute-épületben.

Az első magyar népképviseleti országgyűlés ünnepélyes megnyitására 1848. július 5-én került sor a mai Vigadó elődjében, a pesti Redoute épületében. Erre az alkalomra készítette Walzel Ágost Frigyes (1790-1860) nyomdász, litográfus ezt az érdekes leporellót. Egyik oldalán kőnyomatos kép mutatja be az épület dísztermét, a felsőházi üléstermet, míg a másik oldalán a földszintet és a két emeletet ábrázoló három színes alaprajz a belső közlekedési útvonalakat jeleníti meg. A bejutásról és az ülésrendről a litográfián található felirat is tájékoztat: „[...] az itt látható rajz által adja ezennel mindenkinek tudtára, miképp fog mind a törvényhozó testület, mind a hallgatóság kiszabott illő helyeire juthatni, s ott tartózkodhatni, miszerint sem a szabad tanácskozás, sem nyilvánosság csorbát ne szenvedjen". A felsőház tagjai számára egy fő- és egy mellékbejárat, valamint egy-egy kizárólagos közlekedési útvonal állt rendelkezésre, a vendégek számára létesített karzatokhoz pedig más útvonalakon lehetett eljutni, a díszterem két végén. Az egyik közkarzatnak minősült, pl. a hírlapi tudósítók számára, a másikra viszont csak belépőjeggyel lehetett bejutni. A Pollack Mihály által tervezett, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota, mely mint koncertterem és kiállító tér is működött, mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot. Az 1849-es budai várostrom során – a többi Duna-parti palotákkal egyetemben – a várból rommá ágyúzták.

Gerszi 214.o
Színezett litográfia. Hibátlan állapotban, kissé padlásporos. Méret: 54 x 38,5 cm.