Balogh Edgár publicista autográf levele Móricz Zsigmondhoz

Balogh Edgár, írói álnevén Farkas Lőrinc (1906–1996) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár a Kolozsvárott 1942. június 18-án Móricz Zsigmondhoz intézett levele az író halála előtt három hónappal kelt. A „Kedves Zsiga Bátyám” megszólítású baráti levelében Balogh első körben a náluk vendégeskedő Móricz Erzsébetről számol be, aki mindent megtesz Móricz műveinek és szellemiségének propagálása céljából. Littkey Erzsébet, 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet (1916–1971), Móricz Zsigmond taníttatott fogadott lánya, múzsája, utolsó szerelme és munkatársa (Erzsébet a Kelet Népe szerkesztőségében is dolgozott) ezen kolozsvári tartózkodásáról tudomásunk szerint az irodalomtörténet nem tett említést. Balogh Edgár Erzsébet méltatása után Kolozsvárra invitálja Móriczot, hogy találkozzon a Kelet Népe (1935–1942) szépirodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóirat köré csoportosuló diákokkal, különösen, hogy ez utóbbiak egy ideig Balogh miatt „szaboltálták” a folyóiratot. A lap főszerkesztői posztját 1939 végén átvevő Móricz a Kelet Népe észak-erdélyi képviseletével Balogh Edgárt bízta meg, aki 1941-1944 között volt a folyóirat kolozsvári szerkesztője. Balogh ezt követően megköszöni az írónak, hogy megküldte számára Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét című regényét, mely „1942 nyomott korszakában a legnagyobb tett …, mert az egyéni magatartásnál többet: népünk magatartását bontja ki az epika végtelen távlataiba.” A Móricz-művekről számtalan publikációt megjelentetett Balogh erről a regényről is szeretne egy komoly tanulmányt írni, ám még a budapesti Kis Ujság és a budapesti Magyar Nemzet erdélyi munkatársaként (1942–1944) is nehézségei adódnak cikkei megjelentetésével. Levele záró soraiban Balogh üdvözli a Tolnai-könyvek érkezését és sajnálatát fejezi ki, hogy „kiadói marakodás közepette a Tolnai-életrajz már meg nem jelent”.  Tolnai Lajos, a modern magyar irodalom előfutára, több fiatal író útját is egyengette, köztük Móricz Zsigmondét, aki pedig az általa „a legnagyobb magyar regényíró zseniként” emlegetett Tolnai elismeréséért vívott harcot.

Papír, 2 folio négy beírt oldal, hozzá boríték postai bélyeggel és bélyegzővel.