Apafi Mihály címereslevele

1673 Ebesfalva

Ár

1 600 000 Ft

Azonosító

104682

"Kézirat/oklevél leírt" fém fiók

Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1673. március 7-én, Ebesfalván kelt latin nyelvű oklevele, amelyben erdélyi nemességet és címert adományoz Literátus Mihály, Székely Mihály és mezőcsávási Kovács Bálint és István részére.

Az oklevél első sora („Nos Michael Apafi”) aranyszínű betűkkel, a rákövetkező három sor hosszított betűkkel írva. Számos Apafi-kori címereslevélhez hasonlóan a címer helye vélhetően eredetileg üresen maradt. Nincs nyoma kivakarásnak vagy felülfestésnek, az oklevélen látható címerfestmény feltehetően a 19. század második és a 20. század első fele közötti időszakban készült. Érdekessége, hogy az ábrázolt címer eltér az oklevélben olvasható címerleírástól: a szöveg szerint az adományozott címer kék mezőben behajlított páncélos jobb kar, kezében kivont szablyával – ezzel szemben a címerminiatúrán kék mezőben jobbra néző, ágaskodó oroszlán látható, jobb mellső mancsában kivont karddal, baljában pedig könyvvel. Úgy tűnik, a szövegben leírt címer a sisakdíszben kapott helyet, kiszorítva ezzel az oklevélben adományozott sisakdíszt: a leírás szerint ez egy papagáj volt írásszalaggal, amelyen a népszerű, Cicero De natura deorum című művének egy passzusából (III.94.) vett „Pro aris et focis” („az oltárokért és a tűzhelyekért”) jelmondat szerepelt.

Ha mindez nem volna elég, a szakirodalom is többféleképpen rekonstruálta a címert: a Siebmacher erdélyi kötetében a sisakdísz papagáj helyett bagoly és az írásszalag felirata is torzult („aris” helyett „suis”), míg Pálmay József Maros-Torda nemesi családairól írott munkájában (1904) lényegesen eltérő címert tulajdonít a családnak: „Kék paizsban pánczélos vitéz, jobbjában paizs, baljában tőr. – Sisakdísz: három zöld babér ág.”. Forrását nem adja meg, de értesülése szerint ekkoriban az „eredeti nemeslevél Székely Gergely id. őrizetében M.-Csáváson” volt.

A kihirdetési záradék szerint az oklevelet Marosszék 1675. január 9-én, Szeredán (ma: Nyárádszereda) tartott közgyűlésén kihirdették.

Pergamen, restaurált, Apafi Mihály aláírásával, a plicában Lugasi Ferenc titkár ellenjegyzésével, hátoldalán későbbi bemutatási bejegyzéssel (1793. január 24.). Vörös-zöld-fehér sodraton fatokos pecsétutánzattal.

Grant of arms issued in Ebesfalva (Dumbrăveni, RO) on 7 March 1673 by Mihály I Apafi Prince of Transylvania, granting Transylvanian nobility together with a coat of arms to Mihály Literátus, Mihály Székely and Bálint and István Kovács de Mezőcsávás. The area for the coat of arms was supposedly left blank originally (as is the case with many Apafi-era grants of arms) and the current coat of arms was painted much later, sometime during the second half of the 19th and first half of the 20th century – despite being modern, the piece’s main pecularity is that it shows a significantly different coat of arms than the one described in the charter itself.

Parchment, restored, with the signature of Mihály Apafi, with the counter-signature of Secretary Ferenc Lugasi. According to the clause, it was presented at the general assembly of Marosszék, held in Szereda (Miercurea Nirajului) on 9 January 1675. With a further note on a presentation, which happened much later, on 24 January 1793. The pendant seal, hanging on red-green-white cord was presumably made later as a substitute of the lost original.