799-1470p. A számozás szerint hiányzik a 823-859p. A kötet gerincén a "Tükör 1915 II." felirat olvasható. A páratlan irodalomtörténeti jelentőségű kötet feljegyzéseket tartalmaz, melyeket valószínűleg az író köttetett egybe egy készülő új folyóirat számára. Móricz 1933-ban megvált a Nyugat szerkesztői állásától, és ekkor kezdte dédelgetni a tervet, hogy a Nyugattól eltérő, avval konkurráló orgánumot hoz létre. Lánya, Virág írja a "Tíz év"-ben (Bp., Szépirodalmi, 1981. I./6-8. old.): "Új folyóiratot tervezett. Az lesz a címe: Tükör. Sokkal jobb lesz, mint a Nyugat, kimarad belőle minden tudálékosság, minden fennköltség; ellenben benne lesz minden, ami szép és jó, művészi és szórakoztató. Nagyszerű folyóirat lesz, három keserves év tapasztalatait lehet benne hasznosítani. Szépirodalmi és kritikai folyóirat. Tükör. Megjelenik minden hónap elsején. Ehhez szerkesztőség sem kell, megcsináljuk otthon az egészet. Én leszek a lektor, Gyöngyi a kiadóhivatal. Egyszerű és nagyszerű. Az ebédlőasztalon kiteregette a terveit. Elképedtem, mennyi számítása, terve, ötlete gyűlt már össze. És nem fog ráfizetni! Technikai alapgondolata a régi: a folyóirat a szokásos könyv méreteihez igazodjon, akkor a matricákat fel lehet használni a műfaj szerint szétválogatott anyagból kialakuló könyvek nyomásánál. A Tükör ugyanis csak maradandó értékű írásokat fog közölni... Egyre pontosabban számoltunk, és egyre valószínűbbnek látszott, hogy a legoptimistább számítással is negyedévenkint legalább ezerkettőszáz pengőt kellene -- nem keresni rajta, hanem ráfizetni... Kedvetlenül ült a buszban, aztán a vicinálisban. Rángatta az ajkával a bajszát, hallgatott, aztán kifakadt: -- Olyan vagy, mint anyád. Mit féltetek engem? Cserbenhagytalak valaha benneteket? Micsoda beszéd ez! Inkább biztass, hogy ne hagyjam cserben a fiatalokat, csináljam meg a legjobb magyar folyóiratot. Meg is csinálom, csak a Murányi Venus segítsen!" Az író lánya így zárja emlékezését: "Sajnos -- vagy tán szerencsére -- a szép hölgy, Széchy Mária nem segített. A folyóiratábránd baj nélkül elmúlt." Ezen kívül még két hasonló kötetet őriz az Országos Széchényi Könyvtár; a lapok sorszámozása alapján a szóban forgó hármon kívül még legalább egy kellett, hogy készüljön. A lapok tetején Móricz sajátkezű sorszámozását olvashatjuk (az 1190. oldal tetején az 1199-es szám áll; az oldalszámozás levélszámozásra vált át a 955-962. közötti leveleken); az első oldalon pedig az író által készített tartalomjegyzék szerepel. Valószínű, hogy Móricz Virág ezen jegyzetek alapján dolgozott az "Apám regénye" írásakor. A feljegyzéseket Móricz különféle, nagyjából hasonló méretű papírokra írta utazásai alkalmával (Rozsnyó, Leányfalu, Győr...): rögzítette a pillanatnyi helyzeteket, de ugyanakkor hosszú lélegzetű, kidolgozott jeleneteket is találunk a lapokon, melyek tartalma igen változatos: humoros életképeket, rajzokat, trágár verseket és vécék faláról rögzített feliratokat is tartalmaznak.
A mű címe
Móricz Zsigmond (1879-1942) író kéziratos vázlatai