Europae Totius Orbis Terrarum Partis Praesentissimae, Universalis et Particularis Descriptio

Quad (1557-1613), a kölni térképésziskola egyik legnevesebb képviselője a németalföldi Deventerben született. Lucas és Jan van Deutecumnál tanult rézmetszést, akik Orteliusnak és de Jode-nak is dolgoztak. 1587-től Kölnben élt (részt vett a Hogenberg-műhelyben készülő Civitates Orbis Terrarum munkálataiban is). Ebben az évben látott napvilágot első ismert lapja, egy nőalakot formázó Európa-térkép. A híres kiadó és nyomdász, Johann Bussemacher mellett töltött mintegy másfél évtized volt Quad alkotói fénykora. Ismert munkái mellett a szakirodalom még számos esetben feltételezi közreműködését, így teljes életművét illetően csak becslésekre szorítkozhatunk. A legjelentősebb mű, amely Quad nevéhez kapcsolható, az Európa-atlasz. Bussemacheré volt az eredeti ötlet, hogy szükség lenne egy, a nagy németalföldi példák (Mercator, de Jode, Ortelius) nyomát követő, de azoknál kezelhetőbb és olcsóbb, kis formátumú kézi- és útiatlaszra. Miután Quadot is meggyőzte, 1589-ben hozzákezdtek a munkához. 1592-ben jelentek meg az első, ekkor még szöveg nélküli lapokból álló kötetek. A végleges forma 1594-re alakult ki, a térképek hátoldalán Quad országismertető szövegével. Az általa jegyzett előszóban leírja a mű keletkezését és útmutatást ad az atlasz használatához. Mindezek ellenére itt még nem szerepel a neve a címlapon (az 1596-os kiadástól már szerzőként említik). Jóllehet a lapok nagyrészt a nagy holland elődök munkáinak másolatai, az „Europae descriptio” úttörő szerepe a „kézi atlaszok” (Atlas minor-ok) elterjedésében elvitathatatlan. Quad életrajzírója, Peter Meurer 1988-ban összeállított bibliográfiájában öt ismert példányról tesz említést (Berlin, Augsburg, Freiburg, British Library, washingtoni Kongresszusi Könyvtár). Az ott található leírással szemben példányunk egy eddig ismeretlen változat: az előszó itt ötoldalas (Meurernél négy), ez nem tartalmazza a 6. oldalon általa említett Philipp Cratz portrét (helyén az előszó 3. oldala áll), stb. Az apróbb különbségek mellett figyelemre méltó "Sclavonia" lapja (No. 45.), amelynek jobb felső sarkából hiányzik II. Rudolf portréja. Ebből arra következtethetünk, hogy a próbanyomatból megmaradt térképet használták fel, tehát a példány a legkorábbiak közül való. A magyar lap (No. 46.) a "Hungariae loca precipua recens emendata, atque edita per Joannem Sambucum Pannonium" címet viseli, Zsámboki térképének kicsinyített mása.