Animadversiones apologiacae, Quas In Caesareum super Puncta Pacis Statuum & Ordinum Regni Hungariae pro Libertate Confoederatorum datum Responsum syncere notavit, Orbique Christiano manifestare voluit --- Miles Hungarus

A Rákóczi-szabadságharc egyik legfontosabb politikai röpirata. Szerzője azt próbálja bizonyítani -- elsősorban a közvetítő hatalmak felé, hogy a nagyszombati tárgyalások meghiúsulása nem a magyar fél hibájából történt. Az álnév mögött sokáig Vay Ábrahámot gyanították, de felmerült Vay Ádám neve is. A Rákóczi megbízottai és az osztrákok közötti béketárgyalások -- angol és holland közvetítéssel -- már 1705 októberében megkezdődtek. A hosszúra nyúlt egyezkedés során Rákóczinak német birodalmi fejedelemséget is felajánlottak, de végül 1706. VI. 22-én a béketanácskozás eredménytelenül feloszlott. A bécsi udvar ezt követően több nyelven (latinul, németül és franciául) kiadta a béketárgyalások anyagát, a kurucok követeléseit és az erre adott osztrák válaszokat. A császári propaganda ellensúlyozása volt a célja ennek az emlékiratnak, amely nyilván a fejedelem közvetlen felkérése nyomán (talán személyes közreműködésével) született meg.