Tersztyánszky Antal, Hont vármegyei követ emlékkönyve. Az 1832-1836-os pozsonyi reformországgyűlés becses emléke. Összesen 165 résztvevő bejegyzése található benne, ami önmagában különleges darabbá emeli. Igazi művelődéstörténeti csemegévé azonban az teszi, hogy egyrészt a reformellenzék több vezéralakja is képviselteti magát bejegyzésével, másrészt több olyan személy is beleírt, akik később játszottak jelentős politikai szerepet, esetleg valamilyen egyéb érdekesség köthető nevükhöz. Az ellenzék vezetői közül elsőként említhetjük Deák Ferencet (Zala vm), a "haza bölcsét". Mellette Bezerédi István (Tolna vm), Marczibányi Antal (Trencsén vm), Kubinyi Ferenc (Nógrád vm) és sárdi Somssich Miklós (Somogy vm) sorai olvashatók. A vezéregyéniségek között volt Beöthy Ödön is (Bihar vm), aki '48-ban erdélyi kormánybiztosként működött; Klauzál Gábor (Csongrád vm), aki miniszter volt a Batthyány-kormányban; Lónyay Gábor (Zemplén vm), Kossuth pártfogója; Fáy András (Pest vm), "a haza mindenese" és Pálóczy László (Borsod vm), a 48-as országgyűlés korelnöke. Említésre méltó még -- a teljesség igénye nélkül -- Beniczky Lajos (Zólyom vm), 48-as bányavidéki kormánybiztos; Pázmándy Dénes (Komárom vm), 1848-ban az országgyűlés elnöke; Felsőbüki Nagy Pál (Sopron vm), a korábbi diéták ellenzéki vezéralakja; Klapka József (Temesvár), a honvédtábornok édesapja és Mihálkovics József (Jászkun kerület), jászkapitány is. Josipovich Györgyöt azért érdemes megemlíteni, mert ő a Túrmezei kerületet (Turopolje) képviselte. Ez a speciális jogállású terület Zágrábtól délkeletre feküdt. Annak ellenére, hogy már a Száván túl volt, erősen magyar érzelmű nemessége részt vett a Napoleon elleni nemesi felkelésben is. 1848-ban Jellacic bán lefogatta vezetőiket, nemzetőrségét pedig lefegyvereztette. Védett kuturális tárgy.