1270-1280 körül, Veneto területén íródott, a kora újkorban Magyarországon használt, nagyon szépen díszített, latin nyelvű pergamenkódex. A zsoltároskönyv kalendáriummal kezdődik, majd a zsoltárok szövegét, a Szentírás hasonló lírai részeit (canticumokat), végül a Te Deumot tartalmazza. Terjedelme 178 levél. A kötetet 23 ívfüzet alkotja, amelyek nagyrészt négy levélpárból állnak (quaternio). Kivétel a 11. füzetet, amelyik 8+1, illetve a 15., amelyik hat levél terjedelmű. A levelek mérete 136 x 95 mm, az írástüköré 100 x 68 mm. A szöveget készítője laponként 21 sorba rendezte, ehhez segítségül ónnal vonalazta meg a pergament. A kódex írása gothica textualis, a második füzet 2. és 7. levele későbbi kézírással készült pótlás. A scriptor és a díszítést végző illuminátorok neve ismeretlen. Több festő dolgozhatott a könyvön, mivel a kalendáriumot kísérő hónapábrázolások az iniciáléknál kvalitásosabb munkák. Minden hónaphoz egy-egy igen szépen megfestett emberalak járul. A januárt vigadozó ifjú, a februárt Szent Ágota gyertyás képe, a márciust fát metsző, az áprilist stilizált lombokat tartó figura, a májust solymász, a júniust betakarítást végző, a júliust szénát kaszáló, az augusztust arató, a szeptembert vető, az októbert szüretelő emberalak jelképezi, a novembert és a decembert tartalmazó levél hiányzik. A fő részben minden egyes zsoltár élén háromsornyi magasságú arany, kék és piros színnel festett iniciálé áll, amelyekhez az írástükör teljes magasságában végigfutó szegélydísz csatlakozik. Kilenc esetben lényegesen nagyobb, mintegy 9 sornyi magasságúi iniciáléval kezdődik a szöveg, amely a zsoltárokat szerző Szent Dávidot ábrázolja kezében tartott írásszalaggal. Ezek kissé kopottak, később szerényebb művészi érzékű kéz végzett javítást rajtuk. Az iniciálékat készítő miniátortól származnak a kalendárium hónapjainak kezdőbetűi is. A kötet 9 levele hiányzik. Ezek az első ívfüzet 1., 2., 8., levele, a második füzet 2., 7. levele (későbbi kéziratos pótlás), a kilencedik füzet 4-5., valamint a 22. füzet 2., 7. levele. Ennek megfelelően a szöveg az 1-64. és 67-149. zsoltárt tartalmazza, azonban ennek vége és az első canticum eleje, illetve a naptár említett egy levele hiányzik. A XVI. század elején, Felső-Magyarországon készült, vaknyomásos, gótikus bőrkötés hátsó kötéstáblája maradt meg, az egykori két kapocs bőrpántjának leszorító rézlapocskáival. Ezt a keretben gótikus levelek, a sarkokon rozetták, a középmezőben kilenc sorba rendezett apró virágtövek díszítik. Érdekesség az előzéklap magyaros viseletű és karakterű, szablyás vitézt ábrázoló tollrajza. Ilyen ábrázolás a XVII. században, felvidéki arisztokrata környezetben keletkezhetett. A kötés motívumai és a rajz együttesen arra utal, hogy a kódex feltehetően a XV. század végétől hazai használatban volt. Leírásunk alapjául Rozsondai Marianne tanulmánya szolgált (Új Magyar Athenas, Alexandra Antikvárium, 2008, 81-84, 417p.).