A' harom idvösseges kerdes Igassága ellen költ Bányász Csákánynak tompitasa, avagy Vásárhellyi Matkó István Hazugságinak (kiket Tisztelendö Professorom ellen irt vala) másodszori meg-torkolása: kiböl mind a Görcsös Botok; mind a' Czigány Pallérozások; mind az Igasságra vezérlő Kalauz ellen való rothatt Istápok; mind az Gyermeki Japhetkék; könnyen meg-czáfoltathatnak.

E vitairat a Sámbár Mátyás 1661. évi Három üdvösséges kérdése által elindított ún. felső-magyarországi hitvita katolikus záródarabja. Bár Illyefalvi művét elsősorban Matkó István 1668. évi "Bányász csákány"-ára válaszként írta meg, de egyben feleletnek szánta a következő -- egyébként e munka címszövegében ugyancsak megemlített -- református vitairatokra is: Pósaházi János: Görcsös bot… (Kassa 1668); Szathmárnémeti Mihály Igasság próbakövének nyert peri. (Sárospatak 1669); Czeglédi István: Redivivus Jáfetke (Kassa 1669). Ezek szerint e könyv 1669 vége felé jöhetett ki a nyomdából. Illyefalvi e munkájára válasz nem született, mivel a protestánsok helyzete már nem tette lehetővé a polémia folytatását.