A monumentális történelmi munka a magyarországi forradalmakat tárgyalja 1000-től 1711-ig. Az előszó tanúsága szerint három szövegből áll össze: titkárának, César de Saussure-nek feljegyzései alapján latin nyelven írta meg Rákóczi az államalapítástól (az előszóban említett 1711-es időhatárral szemben) 1702-ig terjedő történeti munkáját. Ezt titkára, Louis Bechon fordította franciára. A folytatás a fejedelem leveleit, különféle írásait, békekötések szövegeit tartalmazza a Recrudescunt szövegével együtt (a fordítás szintén Bechon munkája). A második kötet újra kezdődő lapszámozással Rákóczi visszaemlékezéseit tartalmazza, a szabadságharc történetének első kézből való, dokumentumokkal is alátámasztott leírását, amelyet a fejedelem (mások szerint Bechon, illetve Brenner abbé) francia nyelven írt, majd később Bechon és Saussure átnézte. Rákóczi testőrkapitányára, Louis de Molitard-ra bízta a kéziratot azzal a feltétellel, hogy csak halála után jelentetheti meg. A szöveg Párizsba jutott, majd a fejedelem 1735-ben bekövetkezett halála után kiadásra került. A mű végén Bethlen Miklós visszaemlékezése olvasható, amely az 1736-os amszterdami kiadás után készült. A nagyméretű (465 x 495 mm) térkép Guillaume Delisle francia térképész munkája. A műnek ugyanebben az évben kétkötetes változata is napvilágot látott.