Az uralkodó Szapolyai János erdélyi vajda, anyja, Hedvig tescheni hercegnő és öccse, György kérésére a szerzetesek saját pénzen vásárolt kőházát — amely a "tó felé", néhai Kalmár Mihály özvegyének háza környékén helyezkedett el — a neki vagy pápai várnagyainak járó mindennemű adó alól mentesíti. A kolostori közösség az őket jelentősen támogató arisztokrata család egyik birtokközpontján minden bizonnyal bevételei növelése érdekében, bérbeadási céllal vásárolta a házat, amely feltehetően a mai Fő utcában állt. Még ebben az évben ugyanilyen kiváltságot kaptak Hedvig hercegnőtől is, amelyet anyjuk halála után a Szapolyai testvérek megerősítettek. A karthauziak 1529-ben adták el az épületet. Az alul olvasható kancelláriai feljegyzés szerint az ügy felett Brandenburgi György bábáskodott.
Az irat tartalmi kivonatát egy XVII. század közepi, az Országos Levéltárban őrzött egyszerű másolat alapján ifj. Hermann István közölte (Acta Papensia 2002. 240).
Pergamenoklevél. A függőpecsét hiányzik. Kelt: Buda, 1520. VII. 13.