Bornemisza érdemeire hivatkozva kéri a császárt, hogy — a három évvel korábban, 1000 forintért — Bécsben vett házát jegyezzék be a bécsi városi könyvbe, hogy azt halála után felesége és gyermekei is szabadon bírhassák. Hivatkozik arra, budai polgárként kimutatta hűségét a császárhoz, ezért menekülnie kellett, így 40 000 forint kár érte.
Ennek történetét ő maga jegyezte fel Verancsics Antal megbízásából készült emlékirataiban. A Szapolyai özvegye, Izabella királyné kezén lévő Budát 1541 tavaszán kezdte el ostromolni Wilhelm von Roggendorf vezetésével I. Ferdinánd serege. A vár védelmét Fráter György és Török Bálint vezették. Az özvegy királyné azonban helyesebbnek tartotta volna, ha átadják Budát a császáriaknak, hogy az semmiképpen se juthasson török kézre. Ezért titkos tárgyalásokat folytatott Roggendorffal, valamint felbíztatta a városi tanács egy részét, akik megállapodtak a németekkel, hogy a Nagyboldogasszony-templom temetőjénél levő kiskapun beengedik őket. Az akció kudarcba fulladt, Bornemisza Tamás — és az árulásban részt vevők nagyobb része — a németekkel együtt menekült ki a várból. Bent szorult feleségét és gyermekét azonban Fráter György a szultánnak ajándékozta, aki később — a város elfoglalása feletti örömében — szabadon engedte őket.
2 beírt oldal. Keltezés nélkül. Enyhén foltos.
Hozzá:
(Habsburg) I. Ferdinánd magyar király (1527-1564) saját kezűleg aláírt, német nyelvű utasítása az alsó-ausztriai hatóságok részére, amelyben elrendeli, hogy intézkedjenek az ügyben.
2 beírt oldal. Kelt: Augsburg, 1548. II. 26. Enyhén foltos.