A II. Pius néven 1458-ban pápai trónra emelt, humanistaként számon tartott szerző több szempontból is fontos és érdekes műve. A "családi levelek" gyűjteménye elsősorban nem a családtagokkal történt levélváltások, hanem a kor nagyjaival, tudósokkal és államférfiakkal folytatott levelezés okán kiemelkedő: először mint babérkoszorús poéta, később mint pápa váltott leveleket többek között V. László magyar királlyal, III. Frigyessel és a cseh Vencellel. A levelek tartalma változatos, az intim témák mellett az aktuális politika kérdéseit, az egyház szerepét, a törökök elleni háborút tárgyalják. Terjedelmesen taglalja a török elleni harc elméleti és stratégiai kérdéseit, ennek kapcsán ismételten hangsúlyozza a magyarok szerepét: ha ez a bátor és kemény nemzet elbukik, a török előrenyomulást semmi sem akadályozhatja meg. A levelek tartalma, stílusa és a témák sokfélesége teszi Aeneas Silvius művét a reneszánsz kor legizgalmasabb forrásává és a levél műfajának mintaképévé.