Az Keresztyéni Szent Tudományra valo tanitás. Első Rész. Az Keresztyeni Sz(ent) Tud(omány)r(o)l. Második Rész. Az Sz(ent) Irásrol, es an(na)k méltóságos, és bizonyos voltárol.
A kézirat írását szerzője a szöveg, valamint a kötés tanúsága szerint 1687 júliusában fejezte be, tudomásunk szerint nyomtatásban nem látott napvilágot. Ajtai Istvánról meglehetősen keveset tudunk, 1670-ben szerepel ilyen nevű személy a kolozsvári református kollégium diákjainak névsorában. A mű befejezésére utaló kötetvégi bejegyzésben helymegjelölés is szerepel: „in Sch. Majo. Claud.”, nem elképzelhetetlen, hogy ez a Kolozs megyei Felsőzsukkal azonos. Emellett szól Suky László – az unitárius egyház hasonló nevű jótevőjének nagyapja – családi krónikájának egy bejegyzése 1722-ből, miszerint fiát, Suky Pált október 20-án „Sukon Ajtai István uram az udvari papom estve későn keresztelte meg”. Ajtai nevéhez egyetlen nyomtatásban megjelent mű köthető biztonsággal (az irodalomtörténet is csupán ennek révén ismeri), ez pedig Felvinczi György „A jeles Procuratoriának illendő dicséreti” című, 1697-ben Kolozsváron megjelent könyvéhez (RMK I/1502.) írt üdvözlő vers, amelyben felsorolja a Procuratoria szerzőjének munkáit.
Korabeli, datált és monogramos pergamenkötésben.