De conservanda bona valetudine Scholae Salernitanae opusculum…edita per Joannem Curionem et Jacobum Crellium. [Kolligátum, 3 mű]

De conservanda bona valetudine Scholae Salernitanae opusculum…edita per Joannem Curionem et Jacobum Crellium.

Franc. [Frankfurt] 1553 Apud Christian Egenolph  [8] + 146 + [5] lev.

A középkori orvostudomány alapműve.

Címlapja és az első tíz levél széle, sarka professzionálisan pótolva, szöveghiány nincs. Korabeli tintás feljegyzésekkel, számos levélen széljegyzetekkel, rövid aláhúzásokkal. Első kiadása 1545-ben jelent meg, de ez a második kiadás sokkal több fametszetes képet, jelenetet tartalmaz. Az index itt előrekötve, az utolsó levelek a 146. után csak kézzel számozva, a legutolsó üres levélen egy korabeli, tintával beírt tartalomjegyzék. A hátsó előzéken is pár soros bejegyzés.

Ez a mű Arnaldus kommentárja volt az akkor Európában leghíresebb Schola Medica Salernitana, azaz a salernói iskola orvosi tanácsainak. Az iskola közzétett egy 107 fejezetből álló, hexameterekben (itt-ott disztichonokban) írt kézikönyvet ezzel a címmel: De conservanda valetudine (Az egészség megőrzése), amely a későbbi évszázadokban kétszáznál több kiadást ért meg. Egyesek szerint szerzője a közelebbről ismeretlen Giovanni Milanese volt. Arnaldus de Villa Nova egy 13. századi katalán orvos volt, akinek elsődleges orvosi célja a megelőzés volt az egészséges életmódon keresztül. Jól ismerte Galénosz és Hippokratész műveit, sőt le is fordította őket latinra. Írásai, amelyek közül sok az alkímiai gyakorlatokról szólt, az egyház elítélését eredményezték. Ennek ellenére De conservanda bona valetudine, opusculum című könyve évszázadokon át az egészséges életmód egyik legmegbízhatóbb forrásának bizonyult. Ez a könyv gyakorlati tanácsokat adott a hosszú és egészséges élethez, mint például a lefekvés előtti nagy étkezések kerülése, egészséges ételek, például diófélék fogyasztása. Hogy mennyire népszerűek voltak a salernói iskola tanácsai, azt nemcsak a kiadások nagy száma mutatja, hanem az is, hogy többen próbálkoztak hasonló alkotásokkal a nyilvánosság elé lépni. Köztük van Kovachich József Miklós jeles jogtörténész (1798–1878), aki 1821-ben Budán Scholae Salernitanae praecepta conservandae valetudinis (A salernói iskola utasításai az egészség megőrzésére) címmel azt az orvosi szöveggyűjteményt, amelynek szerzői valamennyien a jó egészség megóvásának útját-módját próbálják megközelíteni. 

Mögékötve:

De tuenda bona valetudine libellus Eobani Hessi commentariis doctissimis illustratus a Ioanne Placotomo…eiusdem De natura & viribus cereuisiarium… 

Franc. [Frankfurt] 1551 Apud Christian Egenolph. 114 + [2] lev. Hélius Eobanus Hesszosz (1488-1540) német költő, evangélikus humanista. Hessus sikertelenül próbált megélni az orvosi gyakorlatból, de korának legkiemelkedőbb latin költőjének tartottak. Legnépszerűbb művei a zsoltárok latin disztichonokra fordításai, valamint az Iliász hexameterekre fordításai voltak. E műve az egészség megőrzéséről szóló kommentárok és jótanácsok. Rendszerint együtt kötötték a fenti művel.

Mögékötve:

Georgii Agricolae medici Bermannus, sive de re metallica

Lipsiae, [Lipcse] 1546. In officina Valentini Papae. 93p. 

Georgius Agricola (1494-1555) német orvos, gyógyszerész, az „ásványtan atyja”, valamint a modern geológia és bányászat meglapítója. Kiemelkedő humanista tudós e művében leírja az érckutatás, feldolgozás, vm. a fémek kinyerésének módszereit és a feldolgozásuk során elért eredményeket. Barátja és tanítványa, a német-belga pedagógus-teológus Plateanus (1498-1551) érdeklődni kezdett a természettudományok iránt és a szerző tudta nélkül gondoskodott Agricola művének 1530-as kiadásáról. Az előszót Desiderius (Rotterdami) Erasmus írta, a szerkesztést Petrus Plateanus végezte.

A három rendkívül ritka mű egybekötve, három bordára fűzött egész disznóbőr kötésben. Reneszánsz, vaknyomásos, léniákkal keretezett liliomokkal és növényi ornamentikával díszítve, két rézcsattal. Gerincén tintás címfelirat. Korábbi egyházgyűjteményi bélyegzővel. Nagyon jó állapotban.

USTC No.199690;  USTC No. 631737