Fáy András (1786-1864), író, polihisztor sajátkezű aláírásával ellátott, tintával írt bírálata "Vélemény illy czimű Kéz-iratrol: Kiáltó szó a' Világhoz." Fáyt, mint a Tudós Társaság titkárát kérték fel, hogy a Társasághoz kiadás céljából benyújtott kéziratot bírálja el. Az elbírált mű gróf Széchenyi Istvánt és munkásságát támadja, néhol gúnyos stílusban. A dolog érdekessége, hogy az ismeretlen szerző a Tudós Társaságot kereste meg, amelynek egyik elnöke a megtámadott Széchenyi volt, Fáy pedig az ő feltétlen hívének számított. A bíráló természetesen védelmébe vette Széchenyit:

"Senki, a' magyar hazában egy felöli méltatás, tisztelet sőt majd nem istenítés mellett, olly sűrűen, olly sok oldalulag nem gáncsoltatott, megnem támadtatott, mint Gróf Széchényi István. Ez természetes dolog; mert egy előítéletek által ringatott, 's agg századok' nimbusával övedzett szokások karjain szunnyadott nemzetet költögetni, melly szép álmaiban olly igen tetszik magának, egy ideig háládatos munka nem lehet...", majd sorra veszi és cáfolja a kézirat érveit. Bírálatát így fejezi be: "[a szerző] kéz-iratát, nem hihetni egyebet mint gúnyjátékúl, kiadás végett a' magyar túdós társaságnak adja be, melynek gúnyíratokat bocsátani közre, bár ki ellen legyenek azok, mindenkor czéljával, méltóságával ellenkeznék, maga és tagjai ellen irányzottakat pedig nyomtattatni ki, szinte botorsággal fogna lenni határos."