Juhász Gyula (1883-1937) író sajátkezű, aláírt négy sora egy kártyán, "A vidéki ciklusból" címmel:

"Telik, múlik az egy emberöltő / S én maradok a falusi költő / Körülöttem csönd és réti rózsák, / Hej, ki tudja, tán ez a boldogság?" A "Vidék" című, 1918-ban íródott vers első és hatodik szakasza. A nyomtatásban megjelent szöveg ettől kissé eltér: "Tűnik, múlik az egy emberöltő, / S én maradok a falusi költő... Körülöttem csönd van s réti rózsák. / Ó, ki tudja, tán ez a boldogság?"