Mégis Petőfi? A szibériai Petőfi-kutatás irodalma időrendi sorrendben.

335 + [1] p. Számos illusztrációval. Dedikált példány! "Balogh Lászlónak sok szeretettel, Kiszely 93.  nov. 16."

Hozzátartozik: Kiszely István fejléces, gépelt, fénymásolt, de sk. aláírt levele "Kedves Tibor!" megszólítással. 1989. szept. 3. 

Fent egy grafikus ábrázolás, lent féloldal szöveg. A rajzon: "Az ellenzők kara "tudósok"...Dr. Kiszely: Emberek, ez Petőfi! Balatonboglár-Balatonpart, 1989, VIII.5. du." (Kovács András? olvashatatlan szignó)

A szövegben:..."Hidd el, hogy akit megtaláltunk az Petőfi, csak most éppen sokaknak nem a legjobbkor jött. Egy hónap kitartás kell még, és Petőfi idehaza lesz és megszűnik a percemberkék  dáridója."

A levél címzettje minden bizonnyal Borzák Tibor újságíró, aki szintén könyvet írt Petőfivel kapcsolatban és baráti viszonyban volt Kiszelyvel. 

Kiadói illusztrált papírkötésben. A levél hajtva, jó állapotban, verzóján ceruzás jegyzetelés. Érdekes dokumentum, egy újabb adalék a Petőfi-kutatás eseménytörténetéhez.

Dr. Kiszely István (1932-2012) biológia-földrajz szakos egyetemi tanár, antropológus. Sokoldalúságát jellemzi, hogy először a Zeneakadémián végzett zongora-orgona szakon, majd öt évig katolikus teológiát hallgatott Pannonhalmán. Állambiztonsági ügynök volt, papokról, szerzetesekről, sőt még a saját rokonairól is jelentett. 1971 óta tanított egyetemeken, külföldi oktatásai mellett 28 éven át tanította A magyarság őstörténete és A föld népei tárgyakat. Az 1990-ben elhíresült Petőfi-ügyben a Kiszely által Petőfi csontvázaként azonosított csontvázat a Magyar Tudományos Akadémia szakértői, valamint külföldi szakértők is női csontvázként határozták meg. Az áltudományos és ezoterikus elméleteit a tudományos közélet elutasítja.