Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae [I. kötet, 1-17. metszet]

18 egymást követő, kézzel színezett rézmetszet az első kötetből, ebből 1 kihajtható. A levelek jobb felső sarkában számozás, lent a növény latin megnevezése. Mindegyik szép, tiszta állapotban, többségében hártyapapírral védve. Lapméret: 46×33 cm.

A magyar botanikatörténet egyik legfontosabb és talán legszebben illusztrált alapműve. A szerző: Kitaibel Pál (1757-1818) a természettudomány több ágában, így a botanika, földtan és balneológia területén is maradandó eredményeket létrehozó polihisztor volt. A pesti egyetem botanika- és kémiaprofesszoraként ő lett az egyetem botanikus kertjének felügyelője, 1810-től igazgatója. Idejének legnagyobb részét tudományos gyűjtőútjainak szentelte.  

A kiadvány előfizetési felhívása 1799 márciusában jelent meg Bécsben. A decasokra osztott mű első füzete már az év végén, az első tíz decasból álló kötet 1802 tavaszán, a második és harmadik 1805-ben és 1812-ben látott napvilágot. Utolsó darabja a háború és a rossz gazdasági viszonyok, a papírbeszerzés nehézségei miatt csupán nyolc dekádot tartalmaz. A kötet szerkesztését Waldstein végezte, az ő feljegyzéseiből ismertek a megjelenés körülményei. A füzetek cca. 200 példányban jelentek meg. Az előfizetési felhívásban egy decas előfizetési árát 10 forintban, bolti árát 15 forintban szabták meg. Bár a nemzetközi tudományos közvélemény nagy elismeréssel fogadta a munkát, több európai botanikus társaság is tagjaivá választotta a szerzőket, a füzetekre, meglehetősen kevés előfizető jelentkezett. Hiába küldtek példányokat a lipcsei könyvvásárra, 1800 elején mindössze négy párizsi és négy salzburgi megrendelőjük volt. Később is több veszteség érte őket: a Spanyolországba küldött 45 példányt nyolc másikkal együtt Franciaországban elkobozták, így többet nem is rendeltek; az első két decas Angliába és Hollandiába küldött 30 darabját szállító hajó pedig elsüllyedt. A legnagyobb érdeklődésre itthon számítottak, azonban a hazai tudományos világ csak jóval később méltatta a munkát, Magyarországon csupán mintegy 40 előfizetőt sikerült találni. Végül a kiadások jóval túlszárnyalták a bevételeket, az első kötet 20 000 forintnyi költségének alig a fele térült meg. 

A mű: Kitaibel a műben Magyarország 280, ritkábbnak tartott növényének ismertetését tűzte ki célul. Ezek közül mintegy ötven fajt már korábban is leírtak, de a legtöbbet Kitaibel tudományos szempontból teljesen ismeretlennek tartotta. Az összes leírt faj mintegy felét ma is Kitaibel felfedezésként ismerik világszerte. A második kötet legnagyobb részt az akkor szinte teljesen feltáratlan Horvátország növényritkaságait írja le, számos újonnan felfedezett fajjal és egy új nemzetéggel. Az előszó Horvátország természetföldrajzi leírása. A harmadik kötetbe azok a növények kerültek, amelyek valamilyen okból az első két kötetből kimaradtak, illetve amelyeket Kitaibelnek a második kötet megjelenése után sikerült meghatároznia. E kötet elejére Szlavónia Horvátországéhoz hasonló leírását tervezték, azonban ez végül nem valósult meg. A teljes mű 280, nagyméretű, kézzel színezett táblával jelent meg. Mindegyik eredeti, élő növény után készült. Itthon a hazahozott, valamint a pesti és a bécsi botanikus kertben felnevelt növényekről Schütz Károly és fia, János készített élethű rajzokat. Kitaibel már utazásaira is vitt magával rajzolót, akinek a személye ismeretlen maradt. A monumentális díszmű kereskedelmi forgalomba nem került, csupán kevés érdeklődő, gyűjtő juthatott hozzá. Az elmúlt mintegy fél évszázadban csak töredékes művek kerültek árverésre, egy-egy lapja is különleges értéknek számít.

 Apponyi 2932.; Nissen BBI, 2096.

1.lactuca sagittata - nyilas saláta

2. achillea lingulata - keskenylevelű cickafark

3. tilia alba - ezüst hárs

4. lepidium crassifolium - pozsgás zsázsa

5.  scabiosa longifolia - keskenylevelű ördögszem

6. alyssum murale - fali ternye

7. symphytum cordatum - szívlevelű boroszlány

8. silene longiflora - termesztett habszegfű

9. vinca herbacea - pusztai meténg

10. ranunculus crenatus - fogas boglárka

11. scarduus radiatus - sugaras zsoltina 

12. scabiosa banatica - bánáti ördögszem 

13. scabiosa corniculata - urali fejvirág 

14. phyteuma canescens - harangcsillag

15. nymphaea lotus – Törpe tündérrózsa

16. cineraria sibirica - szibériai hamuvirág

17. allium atropurpureum - bíborfekete hagyma

18. scorzonera angustifolia - molyhos pozdor