A magyar avantgárd egyik legjelentősebb és egyben leghosszabb ideig megjelent folyóirata. A szerzők és az illusztrátorok között is a korszak legnagyobb nevei szerepelnek. A teljesség igénye nélkül az írók között megtalálható Apollinaire, Bor Pál, Gró Lajos, Hevesy Iván, József Attila, Kandinszkij, Kosztolányi Dezső, Palasovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly és Uitz Béla neve is. A művészek közül Aba Novák Vilmos, Derkovits Gyula, Gábor Jenő, Máttis Teutsch János, Molnár Farkas és Tihanyi Lajos emelhető ki. Az illusztrációk között több eredeti fa- és linómetszet található. A lap kétszer ment alakváltozáson keresztül: a IV. évfolyam 5-6. számától nagyalakú lett, majd a hetedik (itt nem szereplő) évfolyam újra kisebbé vált. Ez utóbbi számai tulajdonképpen önálló tanulmányok voltak.