Petőfi versének páratlanul ritka első, röplap-kiadása. A vers keletkezése: A költő az eredeti verskézirat tanúsága, valamint özv. Várady Károlyné 1888-as visszaemlékezése szerint 1849. március 30-án Tordán írta. (Petőfi Sándor költeményei III. 1848-1849. Petőfi Sándor összes művei III. k. Bp., 1951. 228. o.; Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. 2. kiadás. Sajtó alá rendezte stb. Kiss József. Bp., 1967. II. k. 638-639. o.) Dienes András úgy véli, hogy a költemény nem Tordán, hanem az azt megelőző napokban Bánffyhunyadon keletkezett, s Petőfi Tordán csak letisztázta azt; azért nincs javítás vagy törlés az eredeti kéziraton. (Dienes András: Petőfi a szabadságharcban. Irodalomtörténeti Könyvtár 3. Bp., 1958. 125-126. és 498. o.) Petőfi-Bem-Szászsebes: Bem 1849. április 1-jén még Nagyszebenben volt, 2-án délután érkezett Gyulafehérvár alá. Aznap és az éjszaka folyamán lövette az erődöt, a várőrséget megadásra szólította fel, majd - miután ez hatástalan volt - 3-án Szászsebesre tette át a főhadiszállását. Itt tartózkodott egészen április 14-ig. Petőfi segédtiszti kinevezése április 3-án Szászsebesen kelt. (Közli Petőfi-adattár. III. Petőfi-okmányok, függelék (családi adatok), pótlások az I. és II. kötethez. Gyűjtötte, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Kiss József. A Magyar Irodalomtörténetírás Forrásai 15. Bp., 1992. 142. o.) Ez alatt az idő alatt Petőfi kéziratában maradt fenn Bem április 5-én, 9-én és 12-én Kossuth Lajoshoz, illetve április 5-én Henryk Dembińskihez írott levele. (Az előbbieket közli Petőfi Sándor levelezése. Sajtó alá rendezte Kiss József, V. Nyilassy Vilma és H. Törő Györgyi. Petőfi Sándor összes művei VII. k. Bp., 1964. 531-534., magyar fordításban 604-607.; az utóbbit Hermann Róbert: Két(-három) Petőfi-kézirat 1849-ből. (In:) Szövegkönyv. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Szilágyi Márton és Völgyesi Orsolya. Bp., 2005. 318-320.) Petőfi itteni tartózkodását ő maga is megörökítette az április 11-én a Közlönynek küldött tábori levelében. Ebből tudjuk, hogy Bem április 10-én tüntette őt ki a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályával. Maga az okmány április 9-i dátumot visel. Bem erről szóló rendelete április 8-án kelt. A nyomda: Bem a táborában működő hadi nyomdához Debrecenből vitt magával két szedőt és két nyomtató munkást, Hegedüs Istvánt, Pálfalvai Károlyt, Ujvárosi Józsefet és Kuttor Sámuelt. A nyomda természetszerűleg napiparancsok, kiáltványok és rendeletek nyomtatását végezte; a kapacitása valószínűleg nemigen volt alkalmas többre. A nyomtatványokon ritkán tüntették fel magát a nyomdát, de valószínűsíthetően itt készült a szintén Szászsebesen, április 8-án kiadott rendelet az erdélyi hadseregnél tett előléptetésekről. (Magyar Országos Levéltár, H 2. Országos Honvédelmi Bizottmány iratai 1849:5826.); az Erdélyben felállítandó lengyel légió alapszabályait tartalmazó kétnyelvű, április 10-i rendelet (uo. és 1849:6082); az erdélyi hadsereg gyalogságának elhelyezési kimutatását tartalmazó formanyomtatvány (uo. 1849:6082.); valamint az 1849. május 9-én a freidorfi (szabadfalvai, frajtoki) táborban kelt, Temesvár lakóihoz intézett felhívás. (Hadtörténelmi Levéltár, Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai. 52a/203.) A vers nyomtatott példánya tehát annyiban is egyedi, hogy szinte az egyetlen olyan nyomtatvány, amely száz százalékos biztonsággal a tábori nyomdához köthető (a leírásért ezúton is köszönetet mondunk dr. Hermann Róbert történésznek). A példány: Néhol enyhén barnult, a hajtogatások mentén kissé sérült, de a tábori körülményeket és a papír minőségét figyelembe véve jó állapotban megmaradt darab. Tudomásunk szerint eddig nem szerepelt még árverésen, közgyűjteményeink is csupán néhány példányát őrzik. Petőfihez köthető, hasonló jellegű nyomtatvány felbukkanása mindenképpen szenzációnak számít. A szerző minden első kiadású műve az árverések becses darabja, de ez jellege és ritkasága miatt aukciónk kiemelkedő (tán legkiemelkedőbb) tétele.