A lapok az Al-Duna, ún. zuhatagi szakaszának felméréseit, egymást követő szabályozási terveit ábrázolják. Az ókori próbálkozások után Vásárhelyi Pál készített először terveket a rész legveszélyesebb helyeinek hajózhatóvá tételére. 1854-ben az osztrák hadsereg megszállta az Al-Dunát, a császár Gustav Wex hadmérnökkel készíttetett egy tervet a csapatok ellátását megkönnyítő Vaskapu-csatornára. Mindketten felhasználták Vásárhelyi Pál mérési adatait, és terveik is sokat merítettek az ő elképzeléseiből. A Monarchia legnagyobb hajózási társasága, a DDSG 1871-ben Bécs és a Fekete-tenger közti hajójáratot tervezett, s az amerikai Mac Alpin mérnököt kérte fel hasonló feladatra. Az 1871-es londoni nagyhatalmi konferenciát követően, kormányközi szakértői szinten tárgyaltak az Al-Duna szabályozásáról. A végső megoldást az 1878-as Berlini Kongresszus hozta meg, a szabályozás költségeit és technikai megvalósítását az Osztrák-Magyar Monarchiára bízták. A munka végül 1891 őszén indult meg, a legjelentősebb alkotást, a Vaskapu-csatornát 1896-ban, a milleniumi ünnepségek keretében adták át. A szabályozás a hazai mérnöki szakma csúcsteljesítménye, nemzetközi mértékkel mérve is kora legnagyobb szabású ilyen jellegű munkája volt.
A mű címe
Regulierung der Donau zwischen Moldawa und Turn-Severin