A’ három idvösséges kérdésre, a’ Lutter és Calvinista tanitók mint felelnek? Ugy, a’mint Matkó István mondgya, fol. 128. X, ut Tök. Imé azért Matkó hazugságinak megtorkollása es Posaházi mocskainak magtapodása.

1667 [Kassa] [Türsch.] [2] + 794 [recte 798] + [16]p. A „Három idvösséges kérdés” című munkával elindult vita mentén születő protenstáns feleletekre Sámbár első ízben ebben a munkájában reagált. A munka szintén névtelenül és hely megjelölése nélkül jelent meg. A polémia addigi menetének ismertetését követően Sámbár viszontválaszai olvashatók Matkó János felsőbányai prédikátor „Fövenyen építetett ház romlása”, és Pósaházi János sárospataki tanár „A három kérdésre való summás választételnek … megerősödése” című, 1666-ban Kassán megjelent művére. Az "X, ut tök"-re viszont Matkó és Pósaházi – megszólítottságuk okán – egyaránt már 1668-ban válaszolt: Matkó István: "X, ut tök könyvnek eltépése, avagy bányász csákány" (3481) és Pósaházi János: "Görcsös bot, amaz déceges fekete Bonasusnak a hátára" (3590) című munkával. Végül 1669-ben pedig Czeglédi István válaszolt az "X, ut tök" (3347) őt személyében is érintő részleteire a "Redivivus Jáfetke" (3513) című művében. Az egész polémiát végül két katolikus és egy protestáns vitairat zárta le. Illyefalvi István kassai jezsuita teológus hallgató, Sámbár tanítványa 1669-ben "A három üdvösséges kérdés igassága ellen költ Bányász csákánynak tompítása" című apologetikus-polemikus értekezésében professzora helyett válaszolt főként Matkó Bányász csákányára, de egyúttal Pósaházi Görcsös botjára és a felső-magyarországi hitvitát távolabbról érintő más református vitairatokra. A vitának végül – köszönhetően többek között a politikai klíma változásának is – maga az indító, Sámbár vetett véget 1672-ben, amikor harmadszor, megjobbítva, jelentős átdolgozásokkal bocsátotta ki a Három üdvösséges kérdést Kassán. Ebben a Szegedi Ferenc egri püspökhöz címzett előszavában összegzően reflektált az egész vitára. A cím szövegében az „X ut Tök” kifejezés az egykori magyar kártya tök tízesén látható csörgősipkás bohócra utal. A 2, 295-298, 319-334 oldalak korabeli autográf másolattal pótolva. Az utolsó levél az erratával hiányzik. Az előzéklapon Éder György ex librise. A címlapon tintás bejegyzések, a verson szöveghiánnyal járó amatőr javítás. Későbbi félbőr-kötésben, bordázott gerinccel, enyhe kopással, címvignettával. Helyenként szúrágás nyomai. RMK I 1056. Ex libris by György Éder on the frontispiece. Ink inscriptions on the title-page, amateur restoration to the verso with textual loss. Later half leather binding with raised boards, light wear, title vignette. Occasional wormholes.