A nyelvújítási harc jelképévé vált vita egyik legfontosabb darabja. A polémia Kazinczy "Tövisek és virágok" című munkájával kezdődött. Somogyi válasza, a Mondolat egy korábbi kézirat alapján született, amelynek szerzője Szentgyörgyi József (Kazinczy barátja) a nyelvújítók túlzásait pellengérezte ki. Ezt egészítette ki Somogyi saját, Kazinczyt élesen támadó soraival. Erre a költő barátai, Kölcsey és Szemere Pál válaszoltak meg a Feleletben, olykor még a Mondolaténál is durvább, gunyoros stílusban. Az ügy hatására Somogyi Gedeon a mai napig a maradiság, az ortológia megtestesítőjeként él a köztudatban, dacára annak, hogy művelt, irodalomkedvelő ember, a mérsékelt nyelvújítás híve volt. A híressé vált címképen Kazinczy megkoszorúzott, torz alakja látható, amint szamárháton lovagol a Parnasszus felé. A magyar irodalom egyik leghíresebb ajánlása pedig -- Kazinczy nevének anagrammájával -- így szól: "Zafyr Czenczinek, kedves cousinémnek, miveltt lelkű onkelem' jó leányának".