M. T. Ciceronis eloquentissimi, et sapientis viri morales definitiones. Et in easdem Scholia philosophica. Nec non libellus de Ciceronis eiusdem gloria.

A műben a szerző Cicero munkáiból vett idézetek segítségével kisérli meg erkölcstani fogalmak meghatározását. A hazájából elűzött olasz Sqarcialupi Báthori Kristóf fejedelem udvari orvosa és a trónörökös Báthori Zsigmond nevelője volt, e munkáját tanítványának ajánlotta. A humanista tudós a modern természettudomány úttörő alakja volt. Magyarországon megjelent munkái között található az 1580-ban Erdélyben észlelt északi fényről szóló tanulmány (RMNy 498), a források és folyók eredetéről írt értekezés (RMNy 567) és a lengyel király udvari orvosával folytatott szakmai vitáról kiadott nyomtatvány (RMNy 547). A Hoffgreff György és Heltai Gáspár által elindított nagy múltú officinának jelentős szerepe volt a hazai magyar nyelvű könyvnyomtatás fellendítésében, egységesítette a mai formának megfelelően a magyar hangok jelölési rendszerét. Nagyrészt a nyomda gyakorlatának köszönhető, hogy a magyar nyelvű szövegek nyomtatásához az antikva betű honosodott meg. Az igen jelentős egyházi művek (Újtestamentum, stb.) mellett, a nyomda nevéhez fűződik a magyar nyelvű világi irodalom számos darabjának első kiadása is (Tinódi Cronicája, Aesopus Száz fabulája, stb.). Heltai Gáspár halála után özvegye kiváló üzleti érzékkel vezette tovább a vállalkozást, folytatta a széphistóriák és verses elbeszélések kiadását, de ekkor látott napvilágot az első hazai botanikai munka, Melius Herbáriuma is. Az özvegy halálát követően, 1583-tól Caspar Schespurgensis irányította a műhelyt három évig, majd ifjabb Heltai Gáspár kezébe került a nyomda. A ritka nyomtatványból az RMNy szerint magyarországi közgyűjteményben két teljes példány található.