A Központi Antikvárium azon kevés könyves cég közé tartozik, amely a múlt században jött létre, és megváltozott formában, más tulajdonosokkal ugyan, de napjainkban is fennáll.
Magyar József, aki Révai Sámuel tanítványaként Eperjesen sajátította el az antikváriusi-könyvkereskedői szakmát, 1891-ben alapította antikváriumát a Múzeum körút 13. szám alatt, melynek a „Központi Antiquarium és Könyvkereskedés" nevet adta. Az egyetemek környéke már akkor az egyik fő színtere volt az antikvár könyvkereskedésnek. A mai Kossuth Lajos utca sarkán helyezkedett el Ruzicska Ármin antikvárius boltja, a környéken nyitotta meg kapuit Rozsnyai Károly üzlete, Kun Dániel és Pfeiffer Manó kereskedése, Mai Henrik orvosi könyvekkel foglalkozó szaküzlete, a Kecskeméti utcában Politzer Zsigmond jogi könyvesboltja, az Üllői út közelében lakók pedig Müller hatalmas könyvkészletéből válogathattak.
Az antikvárium 1891. december 1-jén adta ki „Irodalmi Értesítő" címen első készlettájékoztatóját, amelyet – ugyan kisebb formátumban – továbbiak is követtek, az évek folyamán egyre növekvő példányszámban. 1904-ben Magyar József idősebb fia, Jenő is bekapcsolódott a kereskedés munkájába, majd 1912-től teljes jogú tulajdonostársává lett.
Miután az antikvárium felvásárolta több felszámolt könyves cég – többek között Révai Leó, Deutsch Zsigmond és Társa, valamint Krausz Henrik – raktárkészletét, az 1910-es évek közepén a cég tágasabb helyiségbe költözött át, a csak két házzal távolabb lévő Múzeum körút 17. számú épületbe, így nem vesztette el törzsközönségét.
Amíg a I. világháború idején Magyar Jenő, a cég ifjabbik főnöke bevonult katonának, addig öccse, Géza segített apjuknak az üzlet vezetésében. 1922-ben a cégalapító Magyar József halála után, a vállalatot Jenő örökölte és vezette tovább.1923-ra a készletek kinőtték a tágas Múzeum körúti helyiséget is, ezért a cég megvásárolta Kun Dániel Magyar utca 23. szám alatti üzletét, annak teljes készletével együtt.
Az antikvárium az egyéni vásárlókon kívül a többi könyves céget, valamint iskolák, kaszinók, olvasókörök könyvtárait is ellátta, sőt könyvek adás-vételén kívül könyvtárak berendezését, gyarapítását is vállalta.
Stemmer Ödön – aki az időszak egyik legszínvonalasabb tudományos és bibliofil antikváriumának tulajdonosa volt – üzletének pusztulása után 1945-től a Központi Antikváriumban dolgozott, ekkor írta meg visszaemlékezéseit egy elmúlt korszak könyvkultúrájáról.
1952-ben felszámolták a teljes magán könyvkereskedelmet, és antikváriumunk az 1951-ben megalakult Állami Könyvterjesztő Vállalat 34. számú antikvár könyvesboltja lett. Ebben az időben költözött jelenlegi helyére, és lett Magyarország legnagyobb – több mint 200 m2 eladóterű – antikvár könyvkereskedése.
A rendszerváltást követő privatizáció során – egyetlen antikváriumként – megmaradt a Könyv- és Kultúrcikk Nagykereskedelmi Vállalat keretei között. Ezt követően a Líra és Lant Rt.-hez került, majd 1999. november 22-én létrejött a ma is működő, önálló Központi Antikvárium Kft.
